Nem tudom, miért ilyen értetlenek, érzéketlenek, tapintatlanok az emberek. És miért pont azok, akik elvileg közel állnak hozzám... KÖSZÖNÖM A MEGÉRTÉST ÉS A TÁMOGATÁST! *kis irónia* Tényleg, nyugodtan szarjátok le, hogy mit mondok, mit érzek! (Nem, nem kaptam MÉG agyvérzést..) Bocsi, hogy ezt most itt adom ki, de ha máshol tenném, akkor jónéhány dolog összetörne, azt meg nem szeretném.

"Ha megkísértenek a kellemetlenségek, ha elfog a düh vagy felháborodás, akkor igyekezz menekülni saját magad elől és ne engedd, hogy a pillanatnyi benyomás eluralkodjék rajtad, mert különben könnyen elveszítheted önuralmadat. Mennél inkább gyakoroljuk azt, hogy akaraterőnk segítségével visszanyerjük lelki nyugalmunkat, annál erősebb lesz bennünk az a képesség, hogy ezt a nyugalmat megőrizzük."