Sziasztok! Eltelt egy kis idő az utolsó bejegyzés óta, és ennyi idő éppen elég volt arra, hogy megváltozzon az életem. Uyanis... MENYASSZONY LETTEM! Igen, igen és igen! Nemrég volt az évfordulónk, és a párom megkérte a kezem, ráadásul egy olyan helyen, ami nagyon közel áll a szívemhez. Többek között azon a helyen mondtuk ki azt a bizonyos "Szeretlek!" szócskát, szóval nagyon boldog vagyok! ^^ És a gyűrű valami meseszép, sokkal szebb, mint itt a képen lévő. Úgy csillog, mint valami mesebeli mágikus kristály. Gyönyörű! Sajnos nem mindenki reagált úgy, mint ahogyan én azt reméltem, de azért kaptunk öleléseket, naaagy gratulációkat, és őszinte mosolyokat, amitől még szebb lett ez az egész. A család meg majd hétvégén tudja meg. Az egyetlen dolog, amit nagyon sajnálok, hogy nem tudtam aznap találkozni a tesómmal (és azóta sem), pedig neki szerettem volna először elmondani. Ez egy kicsit fáj, de vagyunk olyan jó tesók, hogy ez ne okozzon olyan hatalmas gondot.

Más téma: A nagy örömöt kicsit beárnyékolja ez a kicseszett iskola, amiből már kurvára elegem van. Van egy-két tanár, akiket szívesebben látnék egy jó adag kakiban úszkálni, mint a teremben... Keresztény vagyok, tudom, hogy nem szabadna gyűlölni senkit, de őket nem tudom nem gyűlölni. Bár már kezdek rájönni arra, hogy hogyan tudom őket figyelmen kívül hagyni, de még gyakorolnom kell. 

Egyébként jól vagyok, kicsit fáradtan.Szívem szerint végigaludnék egy egész napot, csak most még nem tehetem meg, mert dolog van. Meg elszívnék jó pár szál cigit, de most perpill nincs (vagyis van, csak ez most valamiért nem az igazi), és várom haza a páromat, mert majd ő hoz nekem *.* . Meg éhes is vagyok, de még a kajára is várnom kell, mert majd együtt megyünk ebédelni, és majd leghamarabb másfél óra múlva ér haza :'( Na mind1, kibírom... valahogyan... remélem.

Pusza!