Hali! Itt is lennék a második résszel, ami a gyakorlati anyagok elsajátításáról fog szólni, hiszen ez is olyan fontos, mint az elméleti rész, én például egy olyan suliba járok, ahol nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati részekre. Na de jöjjenek a tippek:

GYAKORLATI ANYAGOK

Sok-sok gyakorlás: Gyakorlati anyagok alatt a matekot, fizikát, a kémiai számolásokat, és úgy alapjában véve a gyakorlatiasabb feladatokat értem. Legyünk őszinték, ezek vagy nagyon mennek, vagy nagyon nem. Nekem is van némi problémám az ilyen feladatokkal, amikor értem őket, akkor tök boldog vagyok, de ha valami nem megy, akkor képes vagyok mélydepibe esni, de ha tetszik, ha nem, meg kell tanulni ezeket is megoldani, főleg ha jó jegyeket szeretne az ember. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megoldani, hogy sokat gyakoroltok, tudom, ez felér egy foghúzással, de sajnos muszáj. Sok gyakorlással fix, hogy sikerül legalább annyira megtanulni, hogy ha nem is hibátlanul, de kisebb hibákkal meg tudjátok csinálni a feladatokat.

Sablonok: Szerencsére akadnak olyan feladattípusok, amelyeket egy sablon alapján meg lehet oldani. Mindig van egy fix menetük, ami azért jó, mert elég megtanulni és megérteni ezt a sablont, és máris menni fog az egész, mint a karikacsapás.  Ezt a sablont akár le is írhatjátok egy papírra, sorszámozva a lépéseket, és ha esetleg elakadnátok, akkor elég erre a kis „puskára” nézni, és már mehet is tovább a munka. Nekem ez már egy jól bevált módszerré vált, sokszor segített, így nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek. A lényeg az, hogy ne csak leírjátok, megtanuljátok, hanem meg is értsétek. Bár ezzel a módszerrel nem lesz gond a megértést illetően, mert sokkal átláthatóbbá teszi a feladatokat.

Ennyi lenne ez a rész, tudom, rövidke lett, de ennél többet nem alkalmaztam, és nem is jutott eszembe más. Holnap pedig jön a harmadik rész is :)