Sziasztok! Ha pár évvel ezelőtt azt mondták volna, hogy a sminkelésről fogok bejegyzést írni, azt hiszem, körberöhögtem volna az illetőt. De változik a világ, változom én is, és eljött ennek is az ideje. Szóval ja, most a sminkelésről fogok írni.

Őszintén szólva nemrég kezdtem el kicsit komolyabban foglalkozni a sminkeléssel, szóval még kicsit zöldfülű vagyok a témában, de az elmúlt két évben nagyon megszerettem a dolgot. Sokszor hallom, hogy a sminkelést azok támogatják, akiknek kevés az önbizalmuk és ezzel próbálják ellensúlyozni. Nos, én valószínűleg kicsit kilógok akkor a sorból, mert azt vettem észre magamon, hogy nem a sminkeléstől nőtt meg az önbizalmam (ami még így is elenyészően kicsi, de legalább már nincs a nulla alatt). Éppen ellenkezőleg: Ahogy nőtt az önbizalmam, úgy szerettem meg egyre jobban a sminkelést! Egyre jobban élvezem, és tényleg tök jó érzés, hogy kicsit tudok változtatni magamon, és nem muszáj mindig ugyanúgy kinéznem.

Persze megértem azokat is, akik ellenzik ezt az egészet, hiszen nagyon sokan túlzásba viszik, és teljesen valótlan képet alakítanak ki így magukról. Például nagyon szép és jó, hogy első randin a kerek arcodból a kontúrozókkal és highlighterekkel egy vékony pofikát csinálsz, de mi van, ha le kell mosnod a választottad előtt a sminket? Mert hát előbb-utóbb úgyis meglát nélküle. Na meg persze ott vannak azok is, akik nonstop sminkben feszítenek, és fél kg vakolat nélkül még a kisboltba sem mennek ki. Szóval igen, ezt is túlzásba lehet vinni, de szerintem ha sikerül egy egészséges mértéket megtartani, akkor inkább áldás, mint átok.

Én például viszonylag kevés sminkkel oldom meg a hétköznapokat. Régebben az alapozó volt az első és legfontosabb cuccom, de most, hogy már viszonylag kevés és kicsi bőrhiba van az arcomon, már reggelente csak egy kis korrektort használok, és az elég is. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy nagyon nehéz olyan alapozót találnom, ami tényleg jó, ugyanis nagyon világos az arcom, és a drogériákban megtalálható alapozók közül általában a legvilágosabb is túl sötét. Most találtam meg az igazit, ez pedig egy Rimmel alapozó, annak is a light porcelan árnyalata...Na ez már tökéletesen passzol, na meg hát Rimmel, szóval na... kurva jó.  De mint mondtam, ezt nem minden nap használom. A korrektor mellett egy is púdert szoktam még felvinni, hogy a bőrőm ne csillogjon, mint Edward a napon. Ha ezzel megvagyok, általában igyekszem a szememet kihangsúlyozni, mert ezzel vagyok megelégedve (ennyit az önbizalomról :D). Ezt általában némi tussal vagy szemhélypúderrel (vagy ezek kombinációjával), na meg nyilván spirállal szoktam kivitelezni. A számat annyira nem szeretem, mert vékony és hullafehér, szóval egy barack-színű rúzs bőven elég rá :D. 

Mint említettem, igyekszem a szememre helyezni a hangsúlyt, ezért természetesen a gyengéim a szemhélypúderek. Egyelőre olyan igazi nagy palettám még nincs (ez az aktuális "akaromakaromakarom"), de azért már beszereztem a Catrice Absolute Nude palettáját, ami egyelőre bőven elég (meg nyilván van ezen kívül is néhány szemhélypúderem...szeretem az essence egy darabos kis púdereit). Ez a paletta az, ami egy hétköznapi smink elkészítéséhez bőven elegendő, sőt még egy esti lazuláshoz is tökéletes. Az egyetlen gondom vele, hogy  kicsit csillog XD De nem gond, ennyi belefér.

Mint látjátok, igyekszem nem túlzásba vinni (bár néha kicsit megszalad a kezem), és így remélem a sminkelés a barátom és nem az ellenségem lett. Szerintem jó dolog, és alkalomadtán hagyni lehet szárnyallni a kreativitást, és így nagyon jó eszöze az önkifejezésnek. A lényeg a mértékletesség, mint mindig.